udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
85
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
Névmutató:
Iochom Zsolt
2005. november 30.
November 27-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós (1906–1990) Kossuth-díjas szobrász vándorkiállítása. A kiállítás szervezői: a budapesti Borsos Miklós–Kéry Ilona Alapítvány, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a csíkszeredai Hargita Megyei Művelődési Központ. A céhes város a vándorkiállítás nyolcadik állomása, ahol a művész harmincegy képe, tíz érme és nyolc kisplasztikája látható. /Iochom Zsolt: Borsos Miklós-vándorkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./2007. május 29.
Nyolcas kopjafaavatót tartottak május 28-án a Nyergestetőn. A Kelengye Egyesület kezdeményezésére Kézdivásárhely nyolc iskolája kopjafát állíttatott az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc háromszéki hőseinek. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hősökre emlékezett. Ezt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola diákjainak zenés-verses műsora követte. Végezetül a jelen levő iskolaigazgatók köszönetet mondtak István Sándor fafaragónak, a kopjafák készítőjének, majd a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai megkoszorúzták a nyolc kopjafát. /Iochom Zsolt: Nyolc kopjafa a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./2008. március 13.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete negyedik alkalommal szervezte meg a középiskolások számára kiírt Zúg Március szónokversenyt. A versenyt Iochom Zsolt, a Református Kollégium végzős tanulója nyerte. A nyertes március 15-én a főtéren, este pedig az Óriáspince-tetőn is elmondja ünnepi beszédét. /Iochom István: Zúg Március. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./2008. április 12.
A magyar költészet napjának előestéjén Kézdivásárhelyen a Vigadó színháztermében bemutatták a Függöny című zenés irodalmi előadást, melynek alapját Papp Kincses Emese Ha meglebben a függöny című regénye képezte. A könyv dramatizált változatát a szerző olvasta fel, az előadást a csíkszeredai Role együttes kísérte. /Iochom Zsolt: Előadóest a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./2010. október 31.
Új főszerkesztője van a Háromszék napilapnak
Farcádi Botond megújulást ígér
Miután szeptember 30-án írásban nyújtotta be felmondását Farkas Árpád költő, publicista, aki tizennyolc évig töltötte be a főszerkesztői tisztségét, október 29-én megtartott szerkesztőségi közgyűlésén ismét lemondott. A szavazati joggal rendelkező harminc munkatársnak titkos szavazással kellett döntenie, hogy a két jelölt – Farcádi Botond és Csinta Sámuel – közül ki legyen Farkas Árpád utódja a főszerkesztői székben.
Miután a két főszerkesztőjelölt ismertette jövőbeli terveit az október 29-én megtartott szerkesztőségi közgyűlésén, a titkos szavazás nyomán Farcádi Botond tizenkilenc, Csinta Sámuel pedig tizenegy szavazatot kapott. Szombaton a részvényesek közgyűlésén a jelen levő tizenhárom tulajdonos közül tizenketten Farcádi Botond mellett voksoltak, neki szavaztak bizalmat.
A 27 éves Farcádi Botond, miután két esztendeig a Krónika országos napilapnál dolgozott, 2007-ben került a Háromszékhez, ahol ez év elején főszerkesztő-helyettes lett. Elmondása szerint nem a becsvágy, a karrierizmus, a törtetés, a pénz vezérelte arra, hogy jelöltesse magát, hanem a kötelesség, a bizonyítás vágya. Nagy felelősséggel járó tisztségét kihívásnak, esélynek tartja, hiszen tiszta a múltja, nincs semmilyen pártos vagy szervezeti elkötelezettsége.
Az új főszerkesztő a napilap függetlenségének a megőrzését, folytonosságát és ugyanakkor megújulását ígéri. A főszerkesztő-helyettes megválasztásáról a szerkesztőségi közgyűlés november folyamán dönt.
IOCHOM ZSOLT, Székelyhon.ro2011. november 3.
Színes programkavalkád a Brassói Magyar Napokon
Több évtized kiesés után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezete több civil szervezettel közösen Brassói Magyar Napokat szervez november 6–14. között.
Ezzel az átfogó, minden korosztályt érintő, változatos programsorozattal a magyar identitás megőrzését megcélzó rendezvényt próbálnak a szervezők meghonosítani a brassói szórványban, a délkeleti végeken, folytatva az egykori Honterus-ligetben megszervezett Brassói Magyar Napok rendezvénysorozatot, amelynek a II. világháború, majd az ezt követő államosítás vetett véget. A Magyar Napok szervezői bíznak abban, hogy a gazdag programmal sikerül megszólítani és összekovácsolni a brassói magyarságot.
November 6-án, vasárnap honismereti túrát szerveznek a Cenkre a Gábony-lépcsők–Cenk-csúcs–Szerpentinek útja mentén. A túra során három rövid előadást hallgathatnak meg Brassó történetéről, valamint közös áhítaton vehetnek részt az érdeklődők.
November 7-én, hétfőn 19 órától Hommage à Edith Piaf címmel tartanak kultúrestet, élő koncert, magyar étkek és borok kíséretében. A kultúresten előad László Zsuzsa marosvásárhelyi színművész és társulata. A Brassói Magyar Napok szervezői biztosítják a díjtalan belépést, a kultúresten való részvétel a következő, 65 lejes magyar ételspecialitásokból álló menüsor megrendelésével lehetséges: házi pálinka, hortobágyi palacsinta, hunyadi tekercs, túrós galuska, somlói galuska, vörös és fehér bor, ásványvíz. Asztalfoglalás a demokráciaközpontban. Ugyancsak hétfőn 22 órától diákbuli kezdődik a Tequila Bowlingban (Avram Iancu 32. szám).
November 8-án, kedden 15–18 óra között felnőtt focibajnokság tartanak a 11-es általános iskola tornatermében, majd 18 órától 20.30-ig gyerektáncház lesz a bukaresti úti református kistemplom gyülekezeti házában. Felcsíki és moldvai táncokat, valamint népi gyerekjátékokat fog oktatni Ráduly Zsuzsa és Sándor Gyöngyi.
November 9-én, szerdán 14–17 óra között folytatódik a felnőtt focibajnokság. 19 órától jazz-blues-estre kerül sor az Aramis vendéglőben, ahol fellép a sepsiszentgyörgyi Free Connection együttes, utána a '70–'80-as évek zenéjére lehet bulizni.
November 10-én, csütörtökön 13–16 óra között focibajnokság, 17–18.30 között termékkóstolás az újonnan nyílt Honor vadhústermékek boltjában (George Bariţiu 2. szám). 18.30-tól borkóstoló és szalonnaest kezdődik a Brassó Óvárosi Unitárius Egyházközség gyülekezeti termében. Jelen lesz Balla Géza pincészete Arad-hegyaljáról (Wine Princess), valamint Bencze Gábor villányi Polgár borai. A szalonnaesten hagyományos füstölt mangalicaszalonna, abált (toka)szalonna, mangalicazsír, mangalicatepertő, és meglepetés szalonna termék is terítékre kerül. Belépő 25 lej, előzetes jelentkezés a demokráciaközpontban.
November 11-én, pénteken a néptánc kapja a főszerepet: 18 órától kezdődően a Drámai Színházban fellép a Bokréta (vajdaszentiványi táncokkal), Búzavirág (nyárádselyei táncokkal), Sirülő (széki táncokkal), Törpefenyő (mezőségi táncokkal). Az est keretében Nemzeti Székely Népi Együttes Az örökség (Dalok és táncok Csík vármegyéből) című táncszínházi előadását mutatja be. Belépő: 15 lej felnőtteknek, diákoknak, nyugdíjasoknak 10 lej. 21 órától élőzenés táncházba hívnak mindenkit az Áprily Lajos Főgimnázium tornatermében.
November 12-én, szombaton 9–17 óra között II. Konferencia az Erdélyi Szórványért – Civil szervezetek a szórványban címmel tartanak szimpóziumot a Reménység Házában. 9–11 óra között futóversenyt tartanak a gyerekeknek több kategóriában, gyülekező 9 órakor az Áprily Lajos Főgimnázium udvarán. 9–13 óra között gyerekeknek szerveznek hagyományos kézműves műhelyt az Áprily Lajos Főgimnáziumban, ahol az agyagozás mellett népdaltanulás is lesz. 10–16 között ökumenikus kórustalálkozónak ad otthont a Brassó Óvárosi Unitárius Egyházközség gyülekezeti terme. 12–20 óra között látványkonyha és hazai magyar gasztronómiai termékek kiállítása lesz az Áprily Lajos Főgimnáziumban. Szünetben a Kiss Sándor Barcasági Barantacsapat tart bemutatót. 17 órától a focibajnokság döntő mérkőzésein szurkolhatnak a 11-es általános iskola tornatermében. 21 órától Rúzsa Magdi koncert a Sportcsarnokban. Belépő: 30 lej felnőtteknek, valamint 20 lej diákoknak, nyugdíjasoknak.
November 13-án, vasárnap 12.30-tól ökumenikus istentisztelet kezdődik a belvárosi római katolikus templomban, 11–20 óra között ismét látványkonyha, szünetben, 14 órától az Ismerd meg városodat!vetélkedő kiértékelése és díjazása.
November 14-én, hétfőn 19 órától színház- és humorest az Operában, a Grimasz színjátszó csoport Frederico Garcia Lorca Vérnász c. darabját adja elő, utána Fábry Sándor szórakoztatja a közönséget. Belépő: 30 lej felnőtteknek, valamint 20 lej diákoknak, nyugdíjasoknak.
A meghívók beszerzése a demokráciaközpontban (Dobrogea utca 26. szám) lehetséges: hétfőn és csütörtökön 12–19, kedden és szerdán 10–17, pénteken 10–16 óra között, vagy a Brassói Lapok szerkesztőségében.
Iochom Zsolt
Erdély.ma2011. november 10.
Harcoló szabadkőművesség
Telt ház köszöntötte szerda este Raffay Ernő történészt Csíkszeredában, a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében, ahol legújabb kötete, a Harcoló szabadkőművesség kapcsán válaszolt Borbély Zsolt Attila kérdéseire.
Borbély Zsolt Attila közíró, az EMNT Országos Elnökségének tagja köszöntötte a történészt, akinek tollából olvashattuk a Trianon titkai című könyvet is. Raffay Ernő több év publikációs szünet után két kötetet is megjelentetett a szabadkőművességgel kapcsolatosan. „Mi adta az érdeklődést a szabadkőművesség iránt?” – hangzott el a kérdés.
Raffay örömmel nyugtázta, hogy világéletében azzal foglalkozhatott, ami érdekelte: hogyan történhetett meg a régi magyar királyság feldarabolása, és immár negyven éve fontos témája Trianon. „Mindig csak a franciákat és a románokat szidjuk Trianonnal kapcsolatosan, holott ők csak a saját érdekeiket próbálták érvényesíteni, nem kevés sikerrel. Így kezdtem el kutatni, hogy vannak-e belső okai az ország szétcsonkolásának” – fogalmazott a történész, aki három fő okot emelt ki: a történelmi Magyarország területén kevés volt a magyar (az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 54,5 százaléka), a parlamenti obstrukció (nem fogadtak el szükséges törvényeket), valamint a szabadkőművesség tevékenysége.
Az Országos Levéltárban végzett kutatásaiból kiderült, hogy a szabadkőművességnek igen komoly szerepe volt Trianon kapcsán. A másfél órás beszélgetés során kitértek az alig egy hónapja megjelent kötet fő témájára is, a szabadkőművesség küzdelmére a katolikus egyházzal szemben. Korabeli dokumentumokat idézett a szerző: „A katolikus egyházat nem csak materiálisan kell meggyengíteni, hanem meg kell szüntetni a lelkek fölötti hatalmát. Ez azt jelenti, hogy az összes magyar iskolában, főiskolában és egyetemen meg akarták szüntetni a hittanoktatást” – fűzte hozzá Raffay Ernő.
A könyv bemutatóján az is elhangzott, hogy további két kötetet tervez megjelentetni a szerző. A harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő májusban jelenik meg, míg a negyedik kötet őszre esedékes, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét vizsgálja majd.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro2011. november 11.
A Magyar Tudomány Ünnepe Csíkszeredában
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kara, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) két csíkszeredai székhelyű szakbizottsága pénteken konferenciát tartott az egyetem épületében.
A konferencia hivatalos megnyitóján Biró A. Zoltán, a KAB Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság elnöke hangsúlyozta, az egyetem számára megtiszteltetés, hogy évről évre helyet adhat és társszervezőként részt vehet a rangos konferencia megszervezésében. „Az idei ünnepsorozat azzal a gondolattal indult, hogy a társadalom közti és a diszciplínák közti kapcsolatot elősegítse. Ez a nap ünnep a kutatók és az oktatók számára egyaránt” – fogalmazott Biró A. Zoltán professzor.
A beszédek sorát Tiboldi István, a KAB Agrártudományi Szakbizottságának elnöke folytatta, aki tolmácsolta Péntek János, a KAB elnökének köszöntő szavait, ugyanakkor üdvözölte a három székelyföldi megye képviselőit. „A magyar parlament 2003-ban nyilvánította november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé, annak tiszteletére, hogy ezen a napon, 1825-ben Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására” – jegyezte meg Tiboldi István. Az idei év mottója Összhang – Tudomány a gazdaságban és a társadalomban, témája pedig a fenntartható fejlődés, az átalakuló társadalom, valamint az élettudományok új korszaka – fejtette ki Tiboldi István. Nem elég a magyar nyelvet tudni, azon mondani is kell valamit. A nyelvet nem őrizni, hanem használni kell – jegyezte meg az előadó. Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről és kilátásairól megjegyezte, hogy történt fejlődés, de a helyzet nem túl fényes. Bőven van még teendő tanároknak, szülőknek és politikusoknak egyaránt – hangsúlyozta Tiboldi, aki Kennedy elnök egykori kijelentését parafrazálta: „Ne azt keresd, mit tehet Székelyföld érted, hanem te mit tehetsz Székelyföldért”.
A konferencia plenáris előadását Miért nem volt Erdélynek fő – városa? címmel dr. Beluszky Pál régiószakértő tartotta. Ezt követően fiatal oktatók, szakemberek, kutatók és az egyetem több frissen végzett hallgatója tartott kiselőadást az Innováció az átalakuló társadalomban témakörben. A szociológia-vidékfejlesztés, valamint kommunikáció-információs társadalom szekcióülések keretében több mint húsz kiselőadást kísérhettek figyelemmel az érdeklődők.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro2011. november 12.
A székelyföldi egyetemi képzés helyzetéről értekeztek
Az egyetemi képzés székelyföldi helyzetéről, térségi szerepvállalásának és gyakorlatiasabbá tételének fontosságáról értekeztek pénteken Csíkszeredában, a megyeházán tartott Sikeres Székelyföld konferencián.
A 2009-ben indított szakmai fórumon a székelyföldi felsőoktatási intézmények vezetői, illetve munkatársai, önkormányzati vezetők, társadalomkutatók, középiskolai tanárok, közéleti szereplők vettek részt, a térség felsőfokú képzését elemezve.
A jelenlévőket elsőként Biró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánja köszöntötte, aki arra kereste a választ, hogy a szakmai tudást hogyan lehet a legjobban hasznosítani Székelyföldön. „Együttgondolkodás, párbeszéd szükséges a térségi felsőoktatási intézmények megerősödéséhez, a térség fejlesztése szempontjából betöltött szerepét kell erősítenünk. Közösségi érdekünk, hogy hogyan alakul a Székelyföldi térség jövője” – fogalmazott a dékán.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a térség önkormányzatainak és felsőoktatási intézményeinek a legfőbb célja a fiatalok itthon tartása kell legyen, olyan körülmények megteremtése, hogy a frissen végzettek akár a legkisebb faluban is értelmét lássák az elhelyezkedésnek. „Székelyföldet szeretnénk, de egyik napról a másikra nem lesz egy önálló, saját lábán megálló térségünk, ha azt időben nem tervezzük meg. Közös jövőkép nélkül, nincs közös Székelyföld” – emelte ki a megyeitanács-elnök.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az utóbbi hat-nyolc évben Székelyföldön bekövetkezett változásokra hívta fel a figyelmet, amelyek mind-mind az itt lakók életminőségének javulását szolgálják. „Székelyföld akkor lesz sikeres, ha a társadalom minden szegmense megérti ennek fontosságát, és folyamatosan érte dolgozik. Mi ezzel a rendezvénysorozattal valamennyi szegmenst megpróbáljuk megszólítani” – mondta Tamás Sándor. Beszédében kihangsúlyozta, nem baj ha a fiatalok elmennek külföldre, de jöjjenek is vissza, és szülőföldjükön hasznosítsák tudásukat, tőkéjüket, ahogy azt régen is tették.
Dr. Tóth Tamás, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának oktatója szakmai prezentációt tartott Egyetem az oktatáson, kutatáson túl címmel. Az előadó szerint az egyetemeken még mindig a tömegképzés és a kutatóegyetemmé válás a fő gondolkodási irány, és nem vált stratégiává a régió felsőoktatási intézményei körében a térségi szerepvállalás, holott erre kellene fektetni a hangsúlyt. Ezért továbbra is fontos célkitűzés a régió, illetve a helyi társadalom iránt elkötelezett szolgáltató egyetem koncepciójának kidolgozása.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen többek között arról is szó esett, az elhangzottakról kiadvány készül.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro2012. március 25.
Székely kivándorlás történész szemmel
Dr. Makkai Béla történész, kisebbségkutató a Székely kivándorlás a 19. század végén, a 20. század elején címmel tartott előadást Csíkszeredában.
Székely kitántorgásról is lehetne beszélni, vagy szétszéledésről, hisz a székelyeknek is vannak már diaszpórái, nemzetrészei a nagyvilágban – fogalmazott felvezetőjében Veress Dávid, a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat szervezője. Mint megjegyezte, e pénteki előadás immár a nyolcvannyolcadik a sorban.
Dr. Makkai Béla történész, kisebbségkutató, publicista Sümegen született 1961-ben. 1985-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát történelem-pedagógia szakon. 1985-1997 között az Országos Széchényi Könyvtár kutatásszervezője. 1990-1993 között posztgraduális ösztöndíjas, 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1998-2001 között a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, 2005-től tanszékvezető egyetemi docens – ismertette az előadót Veress Dávid.
Dr. Makkai Béla előadásának első felében XIX. századi keresztmetszetet vázolt a székely-kérdésről, majd a székely öntevékeny és kormányzati próbálkozásokra tért ki. Végül a kivándoroltak önszerveződésének és kormányzati megsegítésének módjairól beszélt.
„Az ősi, feudális viszonyokból megmaradt patriarchális életviszonyok lehetőségéből forgatták ki a székelységet, és ez tragikus következményekkel járt. A székelység mindig arra törekedett, hogy magát ellássa, magát megszervezze, ne kelljen másra szoruljon. Ez az új tőkés viszonyoknak ellenébe volt. A népesedés hirtelen megugrása és a munkahelyek hiánya is hozzájárult a nagyszámú kivándorláshoz” – hívta fel a figyelmet az előadó.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro2012. április 4.
III. Textilbiennálé Csíkszeredában
A kétévente megtartott csíkszeredai Textilbiennálé harmadik alkalommal került megrendezésre kedden a Nagy István Művészeti Líceum aulájában.
A harmadik csíkszeredai Textilbiennálé célja, a tehetséges fiatalok bátorítása, alkotó munkára való ösztönzése, az egészséges versenyszellem kialakítása. A Grafirka Egyesület és a Nagy István Művészeti Líceum ezúttal a XXI. századi textilművészet néhány új-keletű technikáját is a néző elé tárja, valamint a textilművészetben fontos szerepet játszó tervek és vázlatok is megtekinthetők a falakon.
A kortárs textilművészet magán viseli a kor kísérletező válsághullámait. A modern műalkotásokban az ősi technika újjászületve él tovább, azzal az igénnyel, hogy dekoratív megjelenése mellett mondanivalót is hordozzon, viszont nem használati tárgy, hanem szabad művészi megnyilatkozás. A textilkép esztétikai egész, forma, szín és anyag egységgé komponálása, ahol a művész az alkotó folyamatban kellő teret biztosít az elgondolások kísérletező továbbfejlesztéséhez. – ajánlja a kiállítást a két szervező, Bakó Klára és Csillag Imola.
„A biennálét próbáljuk országos színtűvé tenni, ezért minden művészeti iskola értesítve volt a versenykiírásról, a legjobbakat díjazzuk is. Műfajilag és technikailag teljesen szabad volt az idei verseny. A helybéli diákok mellett Marosvásárhelyről érkezett a legtöbb munka, ugyanakkor volt diákjainkat, akik jelenleg már egyetemisták, is megkértünk, hogy küldjenek be alkotást.” – tájékoztatta portálunkat Csillag Imola.
A III. Textilbiennálé résztvevői: Anca Teodora, András Franciska, Ambrus Réka, Bandi Dalma, Bajkó Renáta, Câmpian Daniela, Deák Izabella, Deák Liza, Demeter Evelin, Fazakas Gyopár, Fejér Júlia, Ferencz Borbála, Fröhlich Regina, Kacsó Tímea, Kálmán Anna, Kedves Rebeka, Kis Andrea, Kis Réka, Magyari Annamária, Málnási Beáta, Orbin Krisztina, Ötves Annamária, Péter Abigél, Somodi Brigitta, Somodi Kinga, Sólyom Karola, Pop Emese és Vonya Ágota.
A kiállítás a hét folyamán tekinthető meg a művészeti líceum aulájában.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro2012. augusztus 16.
Magyarörmények nyomában
A csíkszeredai születésű, Bécsben élő dr. Száva Tibor-Sándor magyarörményekről szóló kötetét ismertették csütörtök délután a Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában.
Ajtony Gábor, a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a szerzőt, aki harmadik alkalommal tartott könyvbemutatót Csíkszeredában. „Elképesztő adathalmaz van a könyvben, 91 családról van szó benne, ide-oda ágazó családokat kutatva fel, hatalmas munkát és hatalmas energiabefektetést igényelt” – hangsúlyozta Ajtony Gábor nyugalmazott gyógyszerész.
A könyv fő célja az 1660-as években betelepült családok utódjait felkutatni. Kik vagyunk, honnan jöttünk kérdésre keres választ a kötet – mondta elöljáróban a szerző.
A csíkszeredai Alutus Könyvkiadó gondozásában megjelent Székelyföldi magyarörmény családokcímű könyv megírásához a szerző 91 székelyföldi magyarörmény család teljes dokumentációját kutatta fel, elsősorban a gyergyói és a csíkszeredai levéltárakból gyűjtött adatokat, de a bécsi levéltárban is talált ide vonatkozó dokumentumokat.
A Csíkszeredában született, de már a nyolcvanas évek közepétől Bécsben élő dr. Száva Tibor-Sándor immár három évtizede kutatja a székelyföldi örmény családok gyökereit. 1995-ben a Csíkszépvízi Száva család címmel jelentetett meg kötetet, majd 2003-ban látott napvilágot a Szépvízi magyarörmények nyomában című kötete. A rá következő évben a Magyarörmények az I. világháborúban című kötetben publikálta kutatómunkája eredményeit. A nemrégiben megjelent több mint 800 oldal terjedelmű könyvében a magyarörmény múltat székelyföldi viszonylatban tárja az olvasók elé.
Iochom Zsolt
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2012. október 24.
Történelmi vetélkedő '56-ról
Az 1956-os forradalom és szabadságharc témával háromfős csíkszeredai középiskolás csapatok számára szervezett történelmi vetélkedőt október 23-án az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki szervezete.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiumának dísztermében megrendezett vetélkedőn részt vevő hét csapat tagjainak az első próbán egy tizenegy pontból álló kérdéssorból kellett megjelölniük a helyes választ. A második körben az ’56-os eseményekhez kapcsolódó személyiséget és helyszíneket kellett felismerjenek, a harmadik próba során a szervezők által megadott szavak felhasználásával egy lelkesítő beszédet kellett megfogalmazni, amit a csapatok egyik tagja a Corvin-köz képzeletbeli barikádján elő is adott. Az összesített pontok alapján a legjobbnak a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumból a Bartis Előd, Prigye János és Szabó Rita alkotta csapat bizonyult, második helyen végzett a Márton Áron Gimnázium csapata (András Tamás, Bors Ödön, Gyurka Csaba), míg a harmadik helyen a Gere Nóra, Lukács Orsolya és Máthé Nóra formálta csapat, ők szintén a Márton Áron Gimnáziumot képviselték. A versenyzőket értékes könyvekkel és 2013-as EMI Tábor-belépőkkel jutalmazták a szervezők.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro2012. november 8.
Márton Áron csodájára várva
„Márton Áron mind a mai napig Románia legmegfigyeltebb embere volt. Senkiről nincs akkora »szekus« anyag, mint róla” – jelentette ki Kovács Gergely egyházjogász, Márton Áron püspök boldoggá avatási ügyének posztulátora, aki a vasárnap délelőtti szentmisét követően előadást tartott a csíkszeredai kegytemplomban.
Mint részletezte, Márton Áronról összesen 236 kötetnyi anyag van. A bűnvádi iratok két doszsziét tartalmaznak, bennük tizenhét kötet, ami összesen ötezer aktát jelent. A másik ügyirathalmaz tartalmazza a tájékoztató dokumentumokat, ahol ugyancsak két iratcsomó található: az egyikben 174 kötet lelhető fel, ami 55 ezer lap, továbbá 62 kötet a másikban, ami 27 ezer lap.
A Vatikánból hazalátogató egyházjogász előadásában ugyanakkor részletesen kitért a boldoggá és szentté avatás közötti különbségekre. Ez abban áll, hogy a boldoggá avatás során az egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, legyen az egyházmegye vagy szerzetesrend, míg a szentté avatás során az egész egyház számára elrendeli hivatalos tiszteletét. A boldoggá avatás gyakorlatilag a szentté avatást megelőző lépés.
Kovács Gergely a továbbiakban ismertette az egyházmegyei szakasz és a szentszéki szakasz lépéseit, amelyeket Márton Áron ügye már megtett. Saját bevallása szerint személyesen ugyan nem találkozott az 1896. augusztus 28-án Csíkszentdomokoson született Márton Áron püspökkel, de a boldoggá avatási eljárás során átfogó kép alakult ki róla benne. „Ha vértanúról van szó, nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz, Márton Áron püspök esetében viszont bizonyított csodára is szükség van a boldoggá avatáshoz” – emlékeztetett a posztulátor. Hozzátette: a szentté avatáshoz az szükséges, hogy a boldog közbenjárására, a boldoggá avatás után újabb csoda történjen. Az előadás végén az 1980. szeptember 29-én, 84 éves korában elhunyt nagy püspökért imádkozott az egybesereglett hívők sokasága, azért, hogy Márton Áron püspök tanítása és példája valóban világító jel legyen mindenki számára.
Kovács Gergely 1968-ban született Kézdivásárhelyen, 1987-ben kezdte meg teológiai tanulmányait a gyulafehérvári szemináriumban, majd 1990-ben Rómába küldték tanulmányai folytatására. 1993-ban szentelték pappá, római tanulmányait 1996-ban fejezte be egyházjogi doktorátussal. Egy évig káplánként tevékenykedett Marosvásárhelyen. 1997 augusztusától a Vatikán kultúráért felelős pápai tanácsának szolgálatában áll, amelynek jelenleg irodavezetője, emellett több szentszéki intézmény munkatársa. 2000 júliusától pápai káplán. 2012 februárja óta pedig Márton Áron püspök boldoggá avatási ügyének posztulátora.
Iochom Zsolt
Krónika (Kolozsvár)2012. december 14.
A pálos rend története
Nagy érdeklődés övezte Darvas-Kozma József címzetes esperes, plébános könyvbemutatóval egybekötött csütörtök délutáni csíkszeredai előadását a pálos rend történetével és erdélyi vonatkozásaival kapcsolatosan.
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat meghívottja ezúttal Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia plébánosa volt. Rendszeresen jelennek meg publikációi, több tanulmánykötet és könyv társszerzője. 2011-ben jelent meg A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredettörténete című könyve, idén decemberben látott napvilágot A pálosok Erdélyben, Partiumban, Bánátban és Kárpátalján című könyve.
A kötetet méltató Nagy Benedek a városháza dísztermében rámutatott arra, hogy a pálosok életét az imádság, a szemlélődő életmód és a fizikai munka töltötte ki. Isten segítségével és kétkezi munkájukkal építkeztek. A pálosoktól a ma embere is tanulhat: megtanítanak Istent és nemzetet szeretni, szolgálni – összegzett Nagy Benedek.
Darvas-Kozma József elöljáróban arról beszélt, mi keltette fel érdeklődését a pálos rend iránt, ismertetve az elmúlt négy év kutatómunkájának eredményeit. Esztergomi Boldog Özséb maga állította példaképnek Remete Szent Pált a rend élére. Alázatosságában el akarta kerülni, hogy a pálos rend őt mint alapítóját védőszentjéül tisztelje, amint ez a többi szerzetesrendnél történt. Ebben is megmutatkozott Özséb alázatossága és életszentsége. A pálosok annyira szerények voltak, hogy Özséb rendfőnök óta soha sem kezdeményezték szentéletű társaik vagy vértanúik boldoggá vagy szentté avatását – hangzott el az előadás során. „Egy pálos boldoggá vagy szentté avatását a szerzetesrend elvből nem kezdeményezi, mondván, hogy minden pálosnak szentnek kell lennie” – emelte ki az előadó.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro2013. január 20.
Átadták a Németh Géza-emlékdíjat
A szászrégeni Böjte Lídia és tanítványa, Bíró Anna vehette át vasárnap délben, a csíkszeredai református templomban megtartott istentisztelet keretében a Németh Géza Egyesület által felajánlott díjat.
A magyar millennium évében alapított díjjal olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazza a Németh Géza Egyesület, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárul a magyar kultúra ápolásához, megmaradásához. Kelemen Csongor volt politikai fogoly szavalata után Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke a szervezet célkitűzéseiről beszélt.
Az egyesületet a csíkszeredai egykori Ady Endre Általános Iskola pedagógusközössége hozta létre a budapesti Reménység Sziget megálmodója és működtetője, Németh Géza református lelkész tiszteletének adózva. Az egyesület évente kiosztja – a Magyar Kultúra Napjához legközelebb eső vasárnapon – a Németh Géza-emlékdíjat, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a pedagógus munkára, a magyar kultúra ápolására. A díj pénzbeli részét idén is Sógor Csaba EP-képviselő, a díjjal járó művészeti alkotást pedig Xantus Géza csíkszeredai képzőművész ajánlotta fel.
A Magyar Kultúra Napjának jelentőségéről Zsigmond Barna Pál Magyarország csíkszeredai főkonzulja osztotta meg ünnepi gondolatait.
Dénes József, a Felfalusi Általános Iskola igazgatója laudációjában a szórványmagyarságnak szentelt életpálya ünnepélyes pillanatának nevezte a díjátadót. Böjte Lídia Zágonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet. „A szórványban küldetést vállalt és teljesített, kellő alázattal, önfeláldozással szolgálja Szászrégent és vidékét, a térség szórványmagyarságát” – hangsúlyozta Dénes József.
Böjte Lídia tanítványa, Bíró Anna ugyancsak háromszéki gyökerekkel rendelkezik. Kovásznán született, majd Csomakőrösön töltötte gyermekkorát. „Annában serdülőkori önmagamat láttam, és a jövőt – a nagyszerű jellemet, az értelmes igazi nőt” – fogalmazott a díjazott pedagógus.
A díjátadót követően a csíkszeredai unitárius dalkör Csudakórusa ünnepi műsort adott elő, a rendezvény az altemplomban szeretetvendégséggel, szívélyes beszélgetéssel ért véget.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,2013. március 13.
Székelyföld a térképeken 1459 óta
A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében szerdán délután Ördög Róbert Székelyföld a térképeken 1459 óta címmel tartott vetítéssel egybekötött előadást a városháza gyűléstermében.
Napjainkban sokat vitatott kérdés, hogy létezik-e Székelyföld vagy sem. Ördög Róbert előadásában rámutatott arra, hogy Székelyföld már 1459 óta térképeken is létezik, mindezt közel nyolcvan térképábrázolással támasztotta alá. A vetítésre került térképek egy része fellelhető az interneten különféle gyűjtemények katalógusában.
Vetített képes előadásában a legkorábbi térkép 1320-ból származott, majd ezt követte egy 1375-ös katalán térkép. Az első Székelyföld-ábrázolás a Velence mellett lévő Murano szigetén, a Szent Mihály-kápolna mennyezetén található, amelyet 1452–1459 között készítettek el. A folytatásban részletesen ismertette az 1528-ban készült Lázár-térképet, valamint Erdély első térképét, amelyet Honterus 1532-ben készített. Moldva első térképe 1595-ből származik, akkori feljegyzések szerint akkor még a lakosság negyven százaléka magyar anyanyelvű volt. A nagyszámú érdeklődő láthatta Lipszky 1806-ból származó Terra Siculorum térképrészletét, továbbá az 1808-as határőrség térképét. Vetítésre került az 1930-as nemzetiségi térkép, melyet összevethettünk az 1992-es adatokkal. Az előadás színfoltja volt a Bákó megyei erdőlopásokat bemutató térkép, valamint a 2012-es régióátalakítással kapcsolatos ajánlások. Befejezésként műholdfelvételeken láthattuk a mai Székelyföldet. A látványos előadás végén a felmerülő kérdésekre válaszolt a székelyföldi térképek világában jártas Ördög Róbert.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,2013. április 5.
Húsvéti készülődés a csíki anyákkal
A Csíki Anyák Egyesülete kedden délután húsvéti foglalkozást tartott kicsiknek és nagyoknak egyaránt a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsorában. Míg a gyerekek húsvéti képeslapot és különböző dekorációkat készítettek, addig az édesanyák tojást írtak.
Iochom Zsolt
Szabadság (Kolozsvár).2013. április 9.
A Verbum Könyvkiadó újdonságai
Bodó Márta és Bács Béla János nemrégiben megjelent köteteit ismertették kedden délután a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
A Verbum Könyvkiadó gondozásában jelent meg Bodó Márta Jóbarát. Egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között című könyve, valamint Bács Béla János Magammal viszlek című kötete. Bács Béla János címválasztását nagyon merész kijelentésnek vélte Elekes András publicista, mint mondta: csak az teheti meg, aki nagyon pontosan tudja az útját, tudja a célt, tisztában van az élet értelmével, és önmagban érez annyi erőt, hogy akit magával visz, tényleg vinni is tudja. „Az vihet magával bárkit, aki képes arra, hogy az élet értelmébe beavassa” – így a könyv egyfajta beavatás, mutatott rá Elekes András.
Bodó Márta a Vasárnap és a Keresztény Szó szerkesztője ismertette a Verbum Könyvkiadó eddigi tevékenységét és célkitűzéseit. Az általa jegyzett kötet a Kolozsváron kiadott Jóbarát, katolikus szellemiségű ifjúsági lap történetét mutatja be. A könyv merítést nyújt a kor ismert szerzőitől, többek közt Sík Sándor, Áprily Lajos, Mécs László, Reményik Sándor és Dsida Jenő alkalmi és vallásos versei, színdarabok és novellák olvashatók benne.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro.2013. április 11.
Tudomány és helytállás
Második alkalommal látta vendégül Balás András székely-magyar származású, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban oktató professzort csütörtök délután Csíkszeredában a Sapientia egyetem.
A baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg Balás András Tudomány és helytállás című kötete, melyben a szerző kiemelten foglalkozik a kisebbségi sorssal. Ezt a könyvet azért írta, hogy a tanulás örömét, a tudomány szeretetét, a felsőoktatáshoz való jogot és a kisebbségi sors becsületét népszerűsítse.
Házigazdaként Kósa István, a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja köszöntötte a jeles előadót, kiemelve: nem csupán kisebbségi létről beszélhetünk Balás munkájában, ennél sokkal tágabb értelemben használja a kisebbség fogalmát. A szerző művében rámutat arra a kisebbségi hangra, amely ha megfelelő közeg van, akkor képes felszínre jönni. A könyv erénye, hogy rávilágít az innovációra.
Balás András nevéhez fűződik a Székely Előfutár Alapítvány, amely székelyföldi kutatókat támogat. „Aki még soha nem volt kisebbségben, az soha nem mondott semmi újat. Aki többségben van, az azt hangoztatja, amit a többség” – hangsúlyozta előadásában.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro.